Mi a jóga?
Maga a szó, jóga, azt jelenti “egyesülni”.
A jóga nem csak a testtartások (ászánák) gyakorlása, a jóga filozófia is. Abból indul ki, hogy nem tudjuk, kik vagyunk.
A jóga tehát egy utazás is, amelynek a célja megtalálni, és egyesülni azzal, akik vagyunk. Az én-tudatunk egyesülése a valós énünkkel.
Lássuk:
Kik vagyunk?
Ki vagyok én? – a kérdés, ami talán ősidők óta foglalkoztatja az embert… mely ma is megválaszolatlan és titokzatos marad, a sejtések és felületi válaszok mélyére temetve.
Tudod te ki vagy valójában, kedves olvasó?
Ha valaki megkérdezi tőlünk, kik vagyunk? Általában ilyesmi válaszokat mondunk:
név
nemzetiség
szerepünk a családban (anya, apa, stb.)
szerepünk a társadalomban vagy a munkahelyi beosztásunk
(felnőtt, politikus, orvos, mérnök, festő)esetleg hobbink, vagy ha valamilyen sportban nagyon jók vagyunk (író, költő, futó, úszó)
…………………………. (töltsd ki a pontozott részt: te még miket szoktál hozzátenni a “vagyok” szó mellé?)
Sokszor testi, érzelmi állapotokkal és gondolatokkal, gondolatkötegekkel, magatartásunkkal is azonosulunk:
szomorú / boldog vagyok
beteg / egészséges vagyok
lázadó / cinikus / önzetlen
fiatal / öreg stb vagyok…
Ezek valójában tapasztalatok, érzések, történések, amik jönnek-mennek. A fiatal tanulóból lesz irodai munkás, az apából nagyapa, stb. És van az “én”, aki mindezt megtapasztalja, aki változatlan, és állandó. Az én, aki ott volt, amikor gyerekek voltunk, amikor felnőttünk, és ott lesz az utolsó pillanatban is.
Ki ez az én?
Tanítóról tanítványra
Mielőtt mélyebben belemennénk a jóga filozófiájába, hadd említsem meg, hogy kutatásaim során itt-ott belebotlottam egy-két ellentmondásosnak tűnő dologba. Amikor a tanítóimat kérdeztem erről, azt felelték, hogy tanítótól és hagyománytól függően bizony van egy-két különbség.
Erről egy dal-részlet jut eszembe:
“Philosophies, religions there are many
but the Truth is just one”
Ami, szabad fordításban ennyit jelent:
“A filozófiák és vallások számosak,
de Igazság csak egy van”
Ezt akár így is megfogalmazhatnánk: sokféle úton lehet haladni, és mind ugyanoda vezet – előbb vagy utóbb – az igazsághoz (legalábbis én ebben bízok).
Amint azt láthattuk a történelem során egy-egy nagyobb tanító tanításaiból könyveket írtak, másokéból vallást csináltak. Megint másé pedig odaveszett az idő tengerében.
Ezért fontos tehát, kedves olvasó, hogy ne úgy olvasd itt a szavakat, mint “kőbe vésett igazság” – hanem használd és gyakorold elméd képességét: elmélkedj arról, amit olvasol.
Azon olvasóim számára, akik mélyebbre szeretnének menni e témában, a tanítás, ami továbbadatott nekem, és amiket most én is, legjobb tudásom szerint, itt továbbadok Swami Sivananda és az Arhanta Yoga tanításain alapszanak.
Valós és valótlan: a jóga filozófia szerint
Egyik alappillére a jóga filozófiának a valós és valótlan megkülönböztetése. Eszerint:
Valós – az, ami állandó.
Valótlan – minden, ami változó.
A filozófia azt tartja, hogy az érzékszerveinken keresztül érzékelhető világ, mivel folyton változó, nem valós. Maja-nak is nevezik ezt (látszat-világnak).
A jóga filozófiában elmerült gyakorló tehát az érzékszerveken keresztül tapasztalható világ mögé próbál betekintést nyerni. Ezekről lesz szó bővebben a bejegyzésekben, most csak egy kis ízelítőt szeretnék adni.
De akkor mi van azzal a sok fura, kicsavart testpozícióval?
Parivrtta Paschimottanasana / Csavart előrehajlás ülésből
Ha megérted mi a célja a jógának, megérted azt is, mit miért csinál a gyakorló.
A cél: az egyesülés a valós énünkkel.
A filozófia szerint a “felszíni én”, a test és az elme - akárcsak az érzékszerveinken keresztül tapasztalható világ - változó, nem valós. A “valós én” pedig e látszatvilág mögött van.
Lehet, hogy hallottad már a “megvilágosodás” kifejezést. Valami ilyesmit jelenthet: megtalálni a Valóst, az Igazságot.
Ehhez nem kell feltétlen kicsavart testhelyzetek gyakorlása. Tulajdonképpen 4 fő utat különböztethetünk meg a jógában és csak az egyikhez tartozik a testhelyzetek gyakorlása. Ezek (szabad fordításban):
1. Karma jóga: a cselekvés jógája
o a gyakorló lemond cselekvése gyümölcséről
o minden cselekvést (mindennapokban) úgy hajt végre, hogy teljesen elmerül a cselekvésben, nem gondol semmi másra
2. Bhakti jóga: az odaadás jógája
o ezt a Keresztény vallásokhoz is lehet hasonlítani
o egy magasabb erőben/lényben/Istenben bízni, hinni, és mindent a Neki való odaadással cselekedni
3. Jnana jóga: a bölcsesség jógája
o tudós szemével vizsgálni az írásokat, tanulmányozni azok forrásait, elmélkedni azokon
4. Raja jóga: az önfegyelem jógája
o ide tartoznak a légzőgyakorlatok, és a testhelyzetek
o a fő gondolat az, hogy a test fegyelmezésével, és jó erőben-egészségben tartásával az elme nyugalomba tud kerülni, ami segít abban, hogy “mögé nézzünk”.
§ erről még bőven lesz szó a bejegyzésekben. A szerkesztő eme jógaúton indult el 2018-ban.
A legtöbb modern-kori jógaoktató is a Raja-fajta jógát alkalmazza. Elszórva talál az ember Bhakti jógát is, mantra éneklés formájában.
Megkülönböztethetünk jóga stílusokat is. Ezekről a következő bejegyzésben olvashatsz.
Röviden és tömören
A jóga tehát egy filozófia, mely különböző utakon vezet el az önmegismeréshez. Alapja a kérdés: kik vagyunk valójában?
Bárki gyakorolhatja nemtől, vallási és társadalmi hovatartozástól függetlenül.