Jóga a biológia szemével

A jóga hatása az idegrendszerre

A megfelelően végzett testtartási gyakorlatoknak (ászánáknak) rengeteg jó hatása van az emberi szervezetre.

ászán (meghat.) = mozdulatlan, kényelmes testhelyzet
(szabad fordításban innen: “Hatha Yoga for Teachers and Practitioners” Jain, Hauswirth-Jain)

Az idegrendszer

A biológiából tudjuk, hogy az idegrendszerünknek a vegetatív része felelős a belső szervi funkciók szabályozásáért: szívverés, légzés, emésztés, mirigyek működése, stb.

Ennek a rendszernek a 2 része pedig, a
“harcolj vagy menekülj” és a
„pihenés, emésztés, regeneráció, reprodukció” rendszerek.

Ez utóbbi, amint a nevében is benne van, a pihenést, a test és az elme regenerálódását, az emésztést, stb. segíti. 

A vegetatív idegrendszer segíti tehát a szervezet homeosztázisban maradását azzal, hogy ki-be kapcsolja a Szimpatikus / Paraszimpatikus rendszereket.

Az emberi idegrendszer részei, funkció szerinti felosztás

homeosztázis (meghat.): az élő szervezetnek a változó külső és belsőkörülményekhez való alkalmazkodó képessége, 
amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják.

(forrás: Wikipédia)

Azt is tudjuk, hogy a szimpatikus idegrendszer elsődleges (mert a lét fenntartása elsődleges). Ez annyit jelent, hogy amikor a szimpatikus idegrendszer aktív, elnyomja a paraszimpatikus hatásokat.

(forrás: https://elethosszig.hu/vegetativ-idegrendszer-alapveto-tudnivalok-aktivalas/)

Az helyes ászán gyakorlásban a kulcs a “mozdulatlanság”, és a “kényelem”. Ez ugyanis azt a jelzést adja az idegrendszernek, hogy minden rendben van, hogy kikapcsolhatja a “Harcolj vagy menekülj” rendszert, teret adva a “Pihenés, emésztés, regeneráció, reprodukció”-nak.

Ha már voltál egy jóga ászán órán, akkor tudhatod, hogy a testhelyzeteket nem épp egyszerű “mozdulatlanul, és kényelmesen” tartani. Ez csak idővel, és sok-sok gyakorlással érhető el.

A jógaoktató tudja ezt, ezért a gyakorlás legvégére beiktat egy 5-15 perces relaxációt, amikor egy pihenő pozícióban a test teljesen mozdulatlanul és kényelemben pihenhet.

Az egyik cél az, hogy az idegrendszert arra “bíztassuk”, hogy bekapcsolja a regenerálást. A nagyobb cél viszont az, hogy arra edzzük az idegrendszert, hogy minél könnyedebben kapcsolja ki-be az egyik-másik funkciót.

Így, ha a test “Harcolj vagy menekülj” módba kerül is – ami elkerülhetetlen, hiszen a mindennapokban nagyon sok tényező billentheti ki a testet az egyensúlyból – hamar visszaáll az egyensúly.

Vegyünk példának egy stresszhelyzet, amikor a szívverés és légzés meggyorsul. A kezdő gyakorló esetében, lehet, hogy 5-10 percbe telik, amíg megnyugszik, szívverése és légzése lelassul ismét normálisra. Aki jógával rendszeresen edzi a testét, idegrendszerét, lehet, hogy már 2 perc után visszatér a normális légzés, és szívverés állapotába.

Az idegrendszer eme “edzését” nagyon hatékonyan lehet végezni Hatha jógában. Itt az oktató úgy állítja össze az ászán sorozatot, hogy a kicsit megerőltetőbb pozíciók a pihentető pozíciókkal váltakozzanak. A megerőltetőbb testhelyzeteknél megemelkedik a gyakorlónak a pulzusa (bekapcsol a “harcolj vagy menekülj”), az azt követő nyugalmi pozícióban pedig ismét lecsökken (kikapcsol a “harcolj vagy menekülj” / bekapcsol a Pihenés, emésztés).

Megemlíteném azt az érdekességet is itt, hogy az idegrendszer kommunikációja oda-vissza működik. Amikor a “harcolj vagy menekülj” bekapcsol, indul a parancs, hogy a test gyorsítsa meg a légzést. Ugyanakkor, ha a légzés valamilyen külső hatásra (pl. erőfeszítés) meggyorsul, bekapcsol a “harcolj vagy menekülj“. A gyakorló tehát a légzése szabályozásával tudja az idegrendszerét is szabályozni. Erre még bővebben ki fogok térni egy másik bejegyzésben.

Az idegrendszer lenyugtatása és a vegetatív rendszer ki-bekapcsolási hatékonyságának javításán kívül a gyakorló több más jó hatását is élvezheti a jógagyakorlásnak.

Nézzük mi van még:

A Vérkeringés

Jógastílustól függően, többféle módon lehet a jóga ászán befolyással a vérkeringésre.

A Flow jóga gyakorlói például közvetlen módon tapasztalhatják meg a jóga vérkeringésre gyakorolt hatásait, hiszen ez a jóga stílus nagyon dinamikus.

A Hatha jógában a fordított testhelyzeteken keresztül történik a vérkeringés szabályzása. Amikor fejenállásban, vagy lefelenéző kutyapózban időzik a gyakorló, könnyedebben kering a vér a felsőtestben, a gravitáció hatására.
Ezért is van az, hogy a krónikus magas vérnyomású gyakorlót óvatosságra inti az oktató. Bár hosszú távon segíthet a magas vérnyomást csökkenteni az effajta jóga gyakorlása, ajánlott kis lépésekben kezdeni (pl. csak 10 másodpercig tartani a pózt 30 helyett).

A Yin jóga ismét másként hat a vérkeringésre. A yin pózban időző gyakorló vérkeringése ideiglenesen lelassul, a nyújtott testrészben pedig szabadabban áramlik a vér.

Ha kíváncsi vagy milyen hatásai vannak a különböző jógastílusoknak a testre, itt olvashatsz róla: