Jóga – a fizika szemével

A legkisebb erőfeszítés elve

“A legkisebb erőfeszítés elve egy tág elmélet,
amely az evolúcióbiológiától a weboldaltervezésig
sokféle területet lefed.
Azt feltételezi, hogy az állatok, az emberek és még a jól megtervezett gépek is,
természetes módon,
a legkisebb ellenállás vagy „erőfeszítés” útját választják.”

(Szabad fordításban a Wikipédiáról: https://en.wikipedia.org/wiki/Principle_of_least_effort )

Ez az elmélet az egyik személyes kedvencem, amit a jóga ászánák gyakorlása közben is érdemes alkalmazni.

jóga ászán(a) = mozdulatlan, kényelmes testhelyzet

Hogyan alkalmazzuk a legkisebb erőfeszítés elvét a jógában?

Az egyensúlyozó testhelyzetek gyakorlása közben (pl a Vrkshasana / Fa póz, vagy az Eka Pada Tadasana / Egylábú hegy póz, ahol egy lábon egyensúlyozunk) az ember hajlamos összehúzni szemöldökét, befeszíteni állkapcsát, vállait felhúzni.

Sem az állkapocs befeszítése, sem a szemöldök összehúzása nem fog segíteni az egyensúly megtartásában. A felhúzott vállak meg egyenesen gátolják a test egyensúlyban maradását, módosítva a helyes testtartást.
TIPP: a helyes testtartás kulcsa az egyensúlyozó testhelyzetek gyakorlásánál.

A gyakorlónak tehát alkalmaznia kell a legkisebb erőfeszítés elvét, azaz elengedni, ellazítani azokat a befeszüléseket, amik nem segítenek közvetlenül a testhelyzet megtartásában.

Eka Pada Tadasana / Egylábú hegy póz

Általánosságban, amire érdemes odafigyelni az az, hogy melyik izomcsoportokat, a test mely részeit feszítjük be, amikor beállunk az ászánákba. És rákérdezni:
“Hmm, valóban meg kell itt és itt feszítsem, hogy stabilan és kényelmesen tartsam ezt a pózt? Vagy elengedhetem a feszítést itt meg itt?”

Sok-sok gyakorlással megtalálja az ember a módját annak, hogy helyesen és kizárólag a szükséges erőfeszítés alkalmazásával tartsa a pózt.

A Yin jógában

A Yin Jógastílusban, az egyik alapelv a legkisebb erőfeszítés elve. A Yin jógában az ember “beül” egy pozícióba, és ott marad 3-5, akár több percig is. Azt tartják, hogy ez a jóga stílus áll talán legközelebb az eredeti jóga gyakorlási stílusához, hiszen a szerzetesek akár órákat is eltöltöttek ezekben az úgynevezett ászánákban.

Hogy ez valóban meg tudjon történni – kényelmesen, és mozdulatlanul maradjunk a testhelyzetben, – a legkisebb erőfeszítés elvét kell alkalmazni. A Yin jógában ajánlott a segédeszközök (párna, takaró) használata, amik segítségével, a gyakorló meg tudja találni a módját annak, hogy kényelmes és mozdulatlan maradhasson a test.

Most pedig nézzük meg Newton harmadik törvényét, ami ismét segíthet a helyes ászán gyakorlásban.

Az erő-ellenerő törvénye (Newton)

“Az erők mindig párosával lépnek fel.
Két test kölcsönhatása során mindkét testre egyező nagyságú,
azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.
A törvény következménye, hogy a szék ugyanakkora erővel hat a rajta ülő emberre,
mint az ember a székre.”

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_törvényei)

Ez a jógában annyit jelent, hogy a gyakorló mindig arra törekszik, hogy ellensúlyozza az erőket – így tud hosszabb ideig mozdulatlan, egyensúlyban maradni.

Shirshasana / Támasztott fejen állás fizikája

Például, amikor a Shirshasana / Támasztott fejenállást gyakorolja, könyökével, és feje búbjával a padlót nyomja.

Hogy ellensúlyozza az erőket, és ezáltal egyensúlyban maradjon, nyakát egyenesen tartja, vállaival segít elnyomni felsőtestét a padlótól.

Gyakori tévhit, hogy a jóga ászánák gyakorlása nyújtásra való. Ez féligazság – hiszen valóban nyújtunk, de legtöbben az izmok nyújtására gondolnak. Nem.

! A gerincoszlop nyújtásáról, és rugalmasabbá tételéről van szó.

Nézzük meg a népszerű Adho Mukha Shvanasana / Lefele néző kutya pózt.

dho Mukha Shvanasana / Lefele néző kutya póz fizikája
A gyakorló aktívan nyújtózik felfele a farcsonttal, tenyereit, ujjait a talajba nyomva.

Sokáig azt hittem, hogy ez a póz arra való, hogy nyújtsa a hátsó, combhajlító izmokat. Mint kiderült nem ez a lényeg. Ez a póz hajlított térdekkel is helyes, lábujjhegyen állva is helyes, mert a lényeg a gerincoszlop nyújtása.

Amint az ábrán is látható, a gyakorló arra törekszik, hogy a lefele ható gravitációs erőket ellensúlyozza a csípő felfele tolásával.

TIPP: a mellkast a behajlított térdek irányába tolva, a gerincoszlop nyújtása még hatásosabb lehet.

Helyes testtartás

Vajrasana / Gyémánt póz

A legtöbb embernek helytelen a testtartása, amikor ül, feje előrebukik, és felső teste, hogy kárpótolja ezt, begörbül. Mert akár tudatos, akár nem, a test mindig arra törekszik, amikor ül is, hogy az erőket ellensúlyozza.

Akár széken ülve, akár a Gyémánt vagy valamilyen más jóga pózban, a gravitáció által az ülőcsontok a támasztékba nyomódnak (a képen ülő esetében a lábfej, majd a padlóba).

A gyakorló elképzelheti, hogy egy zsinór húzza felfele a testét a feje búbján keresztül. Így éri el a helyes (test)tartást. Eleinte erőfeszítést vesz igényben, mert az évek, akár évtizedek alatt megszokott helytelen testtartást kell először kijavítani. Amint azonban az izmok megerősödnek, és a helyes tartásra megedződnek, a gyakorló különösebb erőfeszítés nélkül tud helyesen ülni.

És ekkor készen is áll a meditációra.